2009. február 11., szerda

Tettem egy új felfedezést

Most - így újraolvasgatva Seignalet könyvét - rábukkantam egy igencsak nem elhanyagolható részletre, mellyel sok időt és energiát spórolhattam volna meg magamnak. Állítólag nem baj, ha a termékben, amit meg szeretnén vásárolni kukorica- vagy búzakeményítő van, mert igen elhanyagolható mértékben van bennük.
Én azért megnézem továbbra is, de néha tényleg lehetetlenség olyat találni, amiben nincsen. Ráadásula férjem szójaszósz fügő. Abban pedig mindig van. Eddig is ette és még nem vettük észre, hogy ez befolyásolta volna az étrend hathatósságát.
Tévedések elkerülése végett pedig megjegyzem, nem feltétlenül drágább így enni. Mi heti kétszer járunk piacra. Jól megrakodva térünk haza. Én zöldséget, gyümölcsöt és húsárút (legyen szó felvágottakról vagy hentesárúról) ezer éve nem vettem boltban. Általában 3 és 5ezer forint között hagyok ott a piacon és minden nap főzök. Van, hogy kétszer is. A párom - noha nem látszik rajta - rengeteget eszik. Én még most is csak ámulok és bámulok, hogy hogy fér bele annyi... És mi lesz vele?
Ami meg a «tej»termékeket illeti. Én már tök jól kitapasztaltam, mikor-hol-mit lehet elfogatható áron beszerezni. Ez gondolom minden városban más lehet és egyéni felfedezőtúra szükségeltetik hozzá. De a szója- és rizstejet általában a DMben veszem. Eddig még mindig ott volt a legolcsóbb.

Nincsenek megjegyzések: