Mikulás hacacáré avagy anya megőrül

Tegnap délutáni készülődés tök izgi. Szuper. Süti sütés a Mikulásnak (szigorúan közösen ) hogy ne várjuk üres kézzel szegényt. Mennyi meló kihordani egy éjszaka azt a rengeteg ajándékot. Csizmapucolás, stb. Anyamikulás "bekommanózza" éjszaka az ajándékokat és mivel nagyon elfáradt :) megeszi a sütiket. Reggel nagy öröm. Hurrá jött a Mikulás, tele csizmák, roskadozik az ablakpárkány.
De aztán ugye anya elhatározta, hogy mivel szülős ünneplés lesz a bölcsiben ezért ő is megy. Pofáraesés: az ünnepség mégsem délelőtt tízkor van, hanem délután negyed3kor. Bölcsibuli kilőve. Oviban kiderül, hogy épp e jeles napon van az ebédbefiztés, de sebaj: lehet kártyával fizetni. Mindenesetre legalább az udvaron bóklászó piros ruhás csilingelős vénember látványa dobott egyet a hangulatomon.
Uzsgyi haza: gyorsan valami kreatív és könnyen elkészíthető dolgot kiötölni és lemodellezni a napközibe. Siker. Iskolába befut. Háhá. Még pénteken néhány igen leleményes gyermeknek sikerült az egyik wcben leszerelni a csapokat és sz*rral bekennei mindent. Mikulásbuli - mivel senki sem vállalta magára a dolgot - elmarad. Tanszoba szuper, terem feldíszítve, bár a dobhártyám közben beszakadt, majdnem.
Futás a kocsihoz (mert ma nálam volt, mivel a férjem az egyetemen nyíltnapot rendezett), robogás az oviba, bölcsibe, futás vissza suliba. Ismét jön a Mikulás. Mostmár a gyerekeknek is kezd sok lenni. Kicsi összekakilja magát (pedig már azt hitte az ember,hogy a múlt heti hasmenős betegségnek vége ; igen ám, de az a sok csokoládé...) nagyobbik kezdi fájlalni a hasát. Eszter néni pofátlanul nem segít elpakolni, rohan haza a két  - egyik büdös, másik szenvedő,de - hazamenni nem akaró gyerekkel. Otthon nagyobbik cifraf*s. Smecta + rízs = szupervacsi.
Fürdés.Közben apa befut a basszusgitárjáért (este koncert) Száncsó haverjával. Anya már annyira kivolt, hogy épp nagyon üvölt. Gáz. Mért nem telik az a kád? Ja, hogy kisebbik kihúzta a dugót ;) No mindegy. Itt már kicsire nem adunk, nagy meg nem számít. Szárítkozás és pizsifelvevés zökkenőmentsre sikerült. Szerintem itt már vágták a gyerekek is, hogy itt a vége. Azért csak lett estimese, mivel nagyobbik kijelentette, hogy nem érdemlik meg és ettől ellágyult a szívem.
Olvasáshoz meseválasztáshiszti, nagynehezen megegyezés, végül minden zokszó nélkül fejeket álomra hajtás. :)

Kellemes Mikulást mindenkinek!

Szülés, születés

Na ez a cikk nekem nagyon tetszett. Zsófinál olvastam. Tudom, hogy nem ide vág, de kellemes meglepetés volt ezt olvasni.

Epres parfétorta kakaós piskótaágyon

Nagyobbik fiam szülinapjára készült ez a torta. Ugyan annyira nem volt szép idő, mint tavaly ilyenkor és egy szelet után már rendesen fáztunk, azért hipp-hopp elfogyott.

A tésztája a feketeerdő tortáé (avval a különbséggel, hogy most 10 dkg rízslisztet és 4 dkg gesztenyelisztet használtam). Annak az elkészítésével kezdjük és nem vesszük ki a sütőformából. Megvárjuk míg kihül, majd jöhet a krémes eperfagyi.

Hozzávalók a fagylalthoz:

• 450 gr eper (nálam most fagyasztott)
• 10 ek barnacukor (finomítatlan)
• 200 ml szójatejszín

Elkészítés:

Az epret fölengedjük és összeturmixoljuk a cukorral. A szójatejszínt habosra verjük - kemény hab nem lesz belőle, csak sűrűbb állagú habos krém - , majd lassan adagolva hozzámixeljük az epret. Az így kapott híg krémet ráöntjük a piskótára és min. 3 órára fagyasztóba tesszük. Tálalás előtt fél órával vegyük ki a fagyasztóból.

Zat

Íme egy videó, amit nagyon szeretek. A párom a basszusgitáros. Vígan ugrál. Immáron több mint három éve semmi tünet, semmi shub és sosem szedett gyógyszert, max. homeopátiásat.

Szülinapi Piskótatorta

Húha de rég nem írtam ide semmit... Fényképezőgépem még mindig nincs. Ezt nézzétek el nekem légyszi.

Hozzávalók:

• 6 db tojás (szép nagy)
• 12 dkg nádcukor
• 10 dkg rizsliszt
• 2 dkg gesztenyeliszt
• 1 tk citromlé
• 1 mk vaniliaesszencia
• 2 ek olivaolaj (finomítatlan)
  
• 1 marék mazsola
• 200 gr étcsokoládé

Elkészítés:

A tojásfehérjéket 2 dkg cukorral kemény habbá verjük. A sárgájákhoz hozzáadjuk a többi cukrot a citromlevet, a vaniliaesszenciát és habosra verjük. Apránként beledolgozzuk a lisztet, majd spatulával finoman beleforgatjuk a fehérjehabot. Végül beledolgozzuk az olivaolajat is, ügyelve, hogy ne törjük össze a habot. Egy tortasütő formát (nálam 26 cm átmérőjű) kikenünk finoman olivaolajjal és beszórjuk rízsliszttel, majd beleöntjük a tésztát. Megszórjuk a mazsolával. Ha nem süppedne bele, rásegíthetünk egy kicsit fogpálcikával. 110 fokra előmelegített sütőbe tesszük és kb 3/4-1 óráig sütjük légkeveréssel.
Felolvasztjuk az étcsokoládét és beborítjuk vele a "tortát". Én nádcukorral ráírtam férjem nevének kezdőbetűjét. Meglehetősen mutatósra sikerült és az egész család el volt ájulva tőle. :)

Spenótos Cookie

Hozzávalók:

• 1 közepes vöröshagyma
• 300 gr friss spenót
• 200 gr rizsliszt
• 50 gr gesztenyeliszt
• 50 gr hajdinaliszt
• 2 tojás
• 1 ek olivaolaj (finoítatlan)
  
• só (finomítatlan)
• bors
• fél kk curcuma
• fél kk massalé

Elkészítés:

Apróra vágjuk a hagymát a spenótból kiszedjük az erét és felaprítjuk. Összekeverjük a tojásokat a liszteket, az olajat és a fűszereket, majd a vöröshagymát és a spenótot is beledolgozzuk. Nyúlós, krémes tésztát kapunk. Ha nem, akkor keverjünk még bele tojást, mert én szép méretes piaci tojásokat használok.
Egy tepsibe sütőfoljára adagoljuk a tésztát evőkanállal. 110 fokon légkeveréssel kb. 50-60 perc alatt készre sül.
Salátákhoz ideális.

Kép sajnos nem készült, de esztétikailag is megállja a helyét.

Rizses omlett és zöld saláta

Na ez az az étel, ami gyorsan megvan és remekül újrahasznosítható benne, ha maradt egy kevés főtt rizsünk.

Hozzávalók:

• 4 db tojás (nagy, piaci)
• 2-3 evőkanál főtt rizs
• só (finomítatlan)
• őrölt bors
• zöld fűszerek ízlés szerint (én nem tettem)

• 10-12 levél fejessaláta
• 1-2 szár újhagyma
• fél kigyóuborka
• olaj (nálam bio finomitatlan dió)
• ecet (nálam fehér balzsamecet)
• só (finomítatlan)

Elkészítés:

A tojásokat kevés só és bors hozzáadásával kézi habverővel felverjük, majd apránként beledolgozzuk a rizst. Egy teflon serpenyőt nagyon finoman papirtörlő segítségével megkenünk kevés finomítatalan olivaolajjal. Alacsony hőfokon (az én villanysütőmön 3ig megy a számozás, max. másfelesre szotam venni) fölmelegítjük a serpenyőt, beleöntjük a fölvert masszát és fedő alatt készre sütjük. Közben minden zöldséget fölaprózunk, megsózzuk picit, teszünk rá olajat és az ecetet csak közvetlenül tálalás előtt.

Que ton aliment soit ton seul médicament...

... azaz "Hogy ételed legyen egyetlen gyógyszered." mondta Hippokratesz.

Mért nem teszek fel recepteket mostanában?

Nem a lustaság az oka. Bár betudhatjuk annak is, mivel a munkából hazaesvén totál leeresztek. Persze szigorúan csak addigra, mire a gyerekek már ágyban vannak. Hozzá kell tennem, hogy a munkám szuper, élvezem és míg a srácokkal vagyok pörgök ezerrel, térülök-fordulok, nem érzem a fáradtságot.
Azt hiszem az első hospitálás alkalmával már eldőlt bennem, hogy mivel szertnék később foglalkozni, csak nem fogalmazódott meg konkrétan, szavakban. Történt ugyanis, hogy Pécsett az Éltes Mátyás Iskolában voltam hospitálni és találkoztam egy csodagyerekkel. Azóta is előttem van az arca. Nem is értettem mit keres ebben az iskolában, csak sejtem, hogy halmozottan hátrányos helyzete miatt került oda. Remélem azóta sikerült tehetségét kamatoztatnia.

Lépjünk tovább.

No történt még az is, hogy úgy egy hónapja a számítógépünk elhalálozott. Újjáélesztették, de nem sikerült minden adatot megmenteni, lásd pl. a fotóimat. No és persze azért egy párszor még formatálni kellett, mivel a "szakszerű" ujjáélesztést követően kb. kétnaponta tetszhalált imitált. Ugyanakkor a fényképezőgépem is immáron bemondta az unalmast, de mivel ragaszkodom hozzá, elviszem javíttatni. Szeretném hinni, hogy megmenthető. Találtam is egy szimpatikus helyet Pécsett, oda el is viszem hamarosan a gépet.

Mindamellett ez igen mellékes is, mert mióta dolgozom (nem egész két hete) férjem főz esténként, ami nem azt jelenti, hogy nem eszünk finomakat (bár általában nem sok ideje marad a két lurkó mellett a konyhában tüsténkednie), de ő aztán pláne nem nézi, hogy mely összetevőből mennyit tesz az adott ételbe. Nekem is ezt volt a legnehezebb megszoknom, mikor elkeztem a blogírást, mert ugye mégsem írhatok olyan recepteket, hogy tegyünk bele némi ilyet, némi olyat, egy kevés ezt-azt,...

Lényeg a lényeg, ne haragudjatok, de azt hiszem ezentúl ritkábban fogok tudni előrukkolni valamivel. Van néhány recept a tarsolyomban, de eleinte nem lesznek hozzá képek . :(

Ylang-ylang

Ez a fotó is Réunionon készült.

Fantasztikus illata van.

Kreatív blogdíjat kaptam...

...Beától. Bevallom, nagyon meglepődtem. Nem voltak ilyen nagyratörő vágyaim, de jól esik az elismerés; főleg Beától. Miért? Mert mióta először jártam nála olvasgatni, rendszeresen visszatérek. Megérintenek az írásai, gondolkodásra késztetnek. Még akkor is, mikor félelmeiről, rosszabb pillanatairól mesél, nyugalom sugárzik soraiból, egyensúly és összhang. Akarva-akaratlam is összehasonlítom gondolatait betegségéről és a gyógyulásról a sajátjaimmal és Baptistéival is. Arra jutottam, hogy tulajdonképpen ugyanazt az ösvényt járjuk, csak másképp fogalmazzuk meg. Mondhatnám azt is, hogy míg nem olvastam blogját, nem fogalmazódott meg bennem ez semmilyen formában és most sem biztos, hogy szavakba tudnám önteni, de az érzés azt hiszem ugyanaz. Ha az ember képes arra, hogy megtalálja saját nyugalmát, hogy békesség legyen a lelképen, hogy az Élettel egyensúlyban legyen, ne az legyen fontos, ami nincs, hanem ami van és ami még lehet, akkor mindenre képes, de az legalábbis biztos, hogy boldogan él.

Hogy mennyire vagyok kreatív, azt nem tudom. Sokmindent készítek kétkezi munkával, szeretek pepecselni. Erre mostanában nemigen jut időm, vagyis nem szakítok rá. Blogom célja egész egyszerűen a segítség nyújtás. Szerettem volna tapasztalataimat megosztani bárkivel, akinek szüksége lehet rá és aki érdekődő, nyitott az új dolgok iránt. Szeretném, ha Seignalet-t megismernék itthon is. Bár hozzá kell tennem, nem tartom csodaszernek. Az embernek mindenekelőtt hinnie kell önmagában, ott kell keresnie a gyógyulást.

Na, de térjünk is vissza erre a blogdíjra.

A díjat tovább kell adni és a szabályok a következők:
1. meg kell köszönni a díjat annak aki gondolt rám és küldte,
2. a logót ki kell tenni a blogomba,
3. be kell linkelni azt akitől kaptam,
4. írni kell magamról 7 dolgot,
5. tovább kell adni a kitüntetést 7 blogtársamnak,
6. be kell linkelnem őket,
7. megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról.

Magamról:
1. Nem szeretek magamról beszélni: azt hiszem ez az egyik oka, hogy eddig nem írtam meg ezt a cikket.
2. A legnagyobb kincsem, hogy szeretek és szeretve vagyok.
3. A "szakmámat" is szeretem, pedig mikor nekiindultam az egyetemnek még nem tudtam hova tartok. Abban az egyben voltam biztos, hogy nyelvekkel, kultúrákkal kell foglalkoznom. Mostmár azt is tudom, hogy a legnagyobb öröm, ha ezt más is megtanulhatja tőlem.
4. Szeretem, ha a két kezem magától alkot, gondolkodás és koncepció nélkül.
5. Nagy szívfájdalmam, hogy nem tanulhattam rajzot és zenét.
6. Szeretek főzni, de azt hiszem ezt már sejtitek és utazni.
7. Jó lenne, ha kevésbé lennék türelmetlen és ha több önbizalmam lenne.

Kinek adom tovább?

Na ez az a rész, amin sokat agyaltam és nem biztos, hogy lesz itt 7 név. Nem azért, mert nem lenn ennyi erre díjra érdemes, blog, hanem mert nem vagyok egy nagy navigáló és még nem találkozam ennyi olyannal, akinek tényleg szívből tudnám adni.
1. Szeretném Beának visszaadni. Lehet ilyet? A már fentebb említett okokból, előszőr rá gondoltam.
2. Aztán Siccikének is nagy örömmel továbbítom. A Vegagyerek volt az első blog, amire föliratkoztam rendszeres olvasónak és ha meglátogatjátok, szerintem tudni fogjátok, hogy miért.
3. Gitta nagy felfedezés volt számomra. Még nézni is öröm színes kompozícióit.
4. Zsének, akire most akadtam rá.
5. Trinitynek, mert nagyon tetszenek a fotói, főleg annak színei.
6. Adnám még Virginie-nek, csak akkor le kéne fordítanom az egészet franciára.
7. No és ha tudnék spanyolul normálisan és nem olasztudásomból kellene kitalálnom a receptjeit, akkor adnám a Dieta Seignalet blogon szereplő receptek gazdájának.

Növényi tejek

Még régebben olvastam ezt a bejegyzést a Tejmentes élet c. blogon és igen hasznos lehet annak, akinek gondot okoz megvásárolni a növényi tejeket. Persze van ahol mósodítani kell, mert pl. malátát Seignalet diétát követő ember nem fogyaszthat. A recepteket egyébként még nem próbáltam ki, de ha nekirugaszkodom egyszer, biztosan közzé teszem.

Rizsliszt

Réunion szigetén voltunk egy hónapig, majd beszámolok róla, de nem erről szeretnék írni most.
Több mint egy napot kellett repülőznöm ahhoz, hogy rájöjjek nem mindegy milyen rizslisztből készülnek a receptjeim. Történt ugyanis, hogy karácsonykor mindenki kivette részét az előkészületekből és mivel a "tiramisum" húdetutijólsikerült, anyósom meg kávésdesszert mániás, rám jutott a desszert készítés feladata. Loholtunk is rendesen párommal, hogy rizsliszet kapjunk a piskótához. Nem gondoltam volna, hogy ez ilyen komplikált művelet lesz. Végül az Asiastore nevezetű szupermarketben kaptunk is riszlisztet. Ragadt, nyúlt és még folytathatnám a felsorolást, de a szokásos laza piskótám semmi esetre sem jött össze.
Szóval minden itt található recepthez az ABO MILL rizslisztet használom. Nem akartam reklámozni semmit sem,de...
No és persze arra is gondoltam, hogy a lisztben található keményítő lehet az oka és akkor loholtam, futottam, kerestem még egy nagyot és vettem keményítő nélküli úgyszintén kínai rizslisztet. Nem az volt a gond! Csak azért írom le mindezt, mert láttam kínai élelmiszerboltban azóta itthon is és más receptekhez biztos nagyon jó, de az enyéim nem evvel lettek kikisérletezve.

Réunion - Piac

Azt hiszem a képek magukért beszélnek...