Tegnap délutáni készülődés tök izgi. Szuper. Süti sütés a Mikulásnak (szigorúan közösen ) hogy ne várjuk üres kézzel szegényt. Mennyi meló kihordani egy éjszaka azt a rengeteg ajándékot. Csizmapucolás, stb. Anyamikulás "bekommanózza" éjszaka az ajándékokat és mivel nagyon elfáradt :) megeszi a sütiket. Reggel nagy öröm. Hurrá jött a Mikulás, tele csizmák, roskadozik az ablakpárkány.
De aztán ugye anya elhatározta, hogy mivel szülős ünneplés lesz a bölcsiben ezért ő is megy. Pofáraesés: az ünnepség mégsem délelőtt tízkor van, hanem délután negyed3kor. Bölcsibuli kilőve. Oviban kiderül, hogy épp e jeles napon van az ebédbefiztés, de sebaj: lehet kártyával fizetni. Mindenesetre legalább az udvaron bóklászó piros ruhás csilingelős vénember látványa dobott egyet a hangulatomon.
Uzsgyi haza: gyorsan valami kreatív és könnyen elkészíthető dolgot kiötölni és lemodellezni a napközibe. Siker. Iskolába befut. Háhá. Még pénteken néhány igen leleményes gyermeknek sikerült az egyik wcben leszerelni a csapokat és sz*rral bekennei mindent. Mikulásbuli - mivel senki sem vállalta magára a dolgot - elmarad. Tanszoba szuper, terem feldíszítve, bár a dobhártyám közben beszakadt, majdnem.
Futás a kocsihoz (mert ma nálam volt, mivel a férjem az egyetemen nyíltnapot rendezett), robogás az oviba, bölcsibe, futás vissza suliba. Ismét jön a Mikulás. Mostmár a gyerekeknek is kezd sok lenni. Kicsi összekakilja magát (pedig már azt hitte az ember,hogy a múlt heti hasmenős betegségnek vége ; igen ám, de az a sok csokoládé...) nagyobbik kezdi fájlalni a hasát. Eszter néni pofátlanul nem segít elpakolni, rohan haza a két - egyik büdös, másik szenvedő,de - hazamenni nem akaró gyerekkel. Otthon nagyobbik cifraf*s. Smecta + rízs = szupervacsi.
Fürdés.Közben apa befut a basszusgitárjáért (este koncert) Száncsó haverjával. Anya már annyira kivolt, hogy épp nagyon üvölt. Gáz. Mért nem telik az a kád? Ja, hogy kisebbik kihúzta a dugót ;) No mindegy. Itt már kicsire nem adunk, nagy meg nem számít. Szárítkozás és pizsifelvevés zökkenőmentsre sikerült. Szerintem itt már vágták a gyerekek is, hogy itt a vége. Azért csak lett estimese, mivel nagyobbik kijelentette, hogy nem érdemlik meg és ettől ellágyult a szívem.
Olvasáshoz meseválasztáshiszti, nagynehezen megegyezés, végül minden zokszó nélkül fejeket álomra hajtás. :)
Kellemes Mikulást mindenkinek!
15 éve
4 megjegyzés:
Nagyon jó írást hoztál össze :)
Teljesen magamra ismertem a kisgyerekes óvónéni korszakomból:P
A pedag. lét szépségei - az enyémek már megnőttek, de a cipőbe még kerül sok édesség ma is.
Ugye, hamarosan folytatod?
A fiamnál novemberben diagnosztizálták az SM-et, de egy ideje már gyanakodtunk, ezért nézegettem a blogodat talán másfél év óta.
Biztató, amiket írsz, és nagy segítség is, hálás vagyok érte...
Remélem, a férjed azóta is jól van!
J.Mara
Igen, persze, hogy folytatom, de most csak ritkán jutok el oda, hogy egyáltalán megnézzem a blogot, nemhogy még írjak is. Még karácsonykor elkezdtem egy mézeskalácsos bejegyzést, de azt sem volt időm befejezni... :(
Köszönöm kérdésed, a férjem teljesen jól van. Igaz mostanában 7köznap nem bűvészkedek annyit a konyhában, egyszerűen párolt zöldség vagy valamilyen ragu szokott lenni rizzsel vagy rizstésztával, esetleg valami gyors zöldségkrémleves. Még arra is lusta vagyok mostanság, hogy legalább a füzetembe feljegyezzem az új recepteket.
Igyekszem hamarosan jelentkezni és valami újjal eéőrukkolni.
*előrukkolni
Megjegyzés küldése